KEZDŐLAP MAGAMRÓL FESTMÉNYEK GRAFIKÁK FOTÓK EGYÉB VERSEK KAPCSOLAT
1976-1980
1980-1990
1990-2000
2000-2010
2010-
PAPÍR ÉS ACÉL

Az élet egy hatalmas kohó.

Benne a tűz, a nehézségek, a harc,a küzdelem.
Aki gyönge elég mint a papír.
Az erősek viszont megedződnek mint az acél.


OLYAN VAGY

Olyan vagy mint a kábítószer
Varázslatos és ártalmas, de
Egyre jobban rádszoktam
Drogfüggő lettem - szánalmas.


KÉTSÉG

Üres a szobám, nézem a plafont
mert nem fekszel itt az ágyamon.
Sajog a szivem, töltöm a bort
így leszek úrrá a vágyamon.

Gondolsz- e most rám?... és mit jelentek neked?...
Rajtam kívül ma éjjel még - ki álmodik veled?


MINDENNEK ÁRA VAN

Gyönyörű illatos nyári éjszaka van
Szerelmesen, sétálni volna jó
Elbódulok a langyos esti széltől de
Láncra ver egy határidős meló.

Kimerülten folytatom éjfélig vagy tovább és
Hiába keresem nem tudom az okát

Hogy annak miért? és nekem miért nem
Sikerül a Sorsomból kilépnem?


A SZERELEM TENGERÉN

A szerelem tengerén mindig
a kaland és a biztonság sziklái
között hánykolódik hajónk,
mert szükségünk van -

Kalandra és nyugalomra,
Biztonságra és izgalomra,
Társra és egy szeretőre,
Viharra és lágy szellőre.


Kiszámíthatóságra és szeszélyre
Békére és veszélyre
Háborgó tengerre és jó ízű kútra
Menedékre és útra.


MINDEN FELNŐTT EGY ELVESZETT GYERMEKI ÁLOM

Idővel megszokjuk a szenyt és a bűnt,
Az ártatlanság gyermekkorunkkal tovatűnt,
Mert nincsen más csak Arany és a Vér,
A pénz a siker a szenvedély.


A HERNYÓ ÁLMA

Arról álmodott, hogy egyszer majd repül
Szép lesz majd, és nem lesz egyedül,
De nem ragyogott fel neki az ég kékebben,
Talán majd ha újjászületik - egy másik életben.


HULLÓ CSILLAG

Úgy találkoztunk és
úgy váltunk széjjel
mint hulló csillagok
egy augusztusi éjjel.


Felvillantál a sötétben és eltűntél...
most már minden hűvös,
és magányos éjjeleken  találgatjuk
mikor ki volt bűnös.


MIRE VITTED

Mire vitted, mire vitted
dobol a kérdés agyamban,
meddig jutottam negyvenévesen
az életnek nevezett kalandban.

Mire jutottak az egykori diákok?
ismerősök, lányok társak és barátok,
az egykor szépek, az egykor bátrak
ma családos emberek, megcsúnyult átlag.

Ki lett szegény, és ki mennyit keres?
ki éli meg egykori álmait - csalódott lett vagy sikeres?
Ki érkezett be, és ki van még úton...
és kinek hol a cél egyáltalán?
Egymással versengünk vagy önmagunkkal
kire milyen úton  vár  a halál?


TAVASZ VAN

Tavasz van, a tél visszahúzódott
a barlangjába - az álnok,
és hagyja, hogy virágeső öntse el a szívünk
és bizakodóak legyenek az álmok,
de nem túl sokáig, csak őszig
s akkor újra elerednek a könnyek
és zord éjjeleken egy májusi csókra gondolunk
mert a magányt elviselni így könnyebb.


A SEMMI TENGERÉN

A megnemértett valóságot
képzeletünk kerekre festi
s megalkot verset, vallást és álmot.

Így keressük értelmét,
és célját valónknak
kormányozva a csillagok felé hajónkat.


ÍME AZ EMBER

Vége van a karácsonynak
a népek újra harácsolnak.


ÁRUHÁZI  MESE

Amikor megláttam felpörögtem nyomban
varázslatos mosoly és hozzám illik korban.

Számot cseréltünk és reméltem még látom
de a hétköznapi robotban megszürkült  az álom

Nem hívtam fel és ő sem keresett
hétköznapi mese, sok ilyen megesett.


MOZGÁSSÉRÜLT  PILLANGÓ 

Az egész eddigi életem
elesésekből és felállásokból állt.

Gyöngeség volt ez? - hiszen  csak bukdácsoltam,
-pedig milyen jó lett volna, pillangóként szállni,
vagy talán mégis csak erős vagyok?
hiszen újra és újra fel tudtam állni.